Először egy valós esetet írjon le, ne azt, hogy „rossz a rendszer”. Például: péntek este a vendég módosítaná az ételt, a kassza nem tudja, az asztalnál várnak; vagy a műszakátadás nem stimmel, és csak másnap reggel derül ki, hogy hiányzik egy tétel. Írja le: rendelés, módosítás, fizetés vagy zárás akadt-e el; hetente hányszor; meddig vár a vendég; kellett-e kézzel pótolni.
Így néz ki a maradás
A műszakosok ki tudják nyitni, be tudják szedni a pénzt, javítani a hibát és zárni; van már elfogadott kerülőút — ha a nyomtató meghal, kézzel írják, este mégis stimmel; a gép, a javítás és a saját forgalmi adat elérhető. A csere leállást, betanítást és költséget hoz, nagyobbat, mint a mostani baj — akkor még ne váltson. A „maradunk” is kerüljön ugyanarra a lapra, ne csak a csere módja.
Így néz ki, ha komolyan kell nézni
Ugyanaz a baj hetente megakasztja a forgalmat; elvitel, asztalmozgatás — amit a helynek muszáj tudni — a mostani rendszerrel nem megy; a gépet nem javítja senki, a forgalmat nem tudja kimenteni; házhozszállítást vagy új helyet terveznek, és ez a felállás nem bírja.
Az értékesítési demó, a funkciótábla vagy egy új szabály önmagában nem indok a cserére. Először írja le, melyik estének kell végigmennie, és hogyan ellenőrzik. Amíg ezek üresek, ne tűzzön ki élesítési napot.
Vissza: Éttermi POS választási ellenőrzőlista.